Elnevezés eredete Neve "Komnati" valószínűleg szláv eredetű. Jelentése: lakószoba, konyha. Történeti leírás Első okleveles említése 1283-ból származik, ekkor IV. László király adományozza a Vid fia Sengének. Így a középkortól nemesi kézben lévő falu volt, a 15. században a Kőszegi, Lenkei és Komjáti család tulajdona. 1347-ben Nagy Lajos, 1415-ben Zsigmond király megerősítette a Kőszegi, Komjáti családot birtokaiban és 1415-ben Konstanzban címert is adományozott A 17. században a Bódva partján faszerkezetű nemesi udvarháza volt. A török időkben lakossága megfogyatkozott, a 18. század elején mindössze három jobbágycsalád lakta, akik már mind reformátusok lehettek. 1720 után kezdett benépesülni, új lakói leginkább katolikusok voltak. Az 1848/49-es szabadságharc alatt földesura Komjáthy Sámuel, Torna megye alispánja. 1896-ban épült ki a tornai vasútvonal, ekkor állomást építettek helyben, az akkori faluszéken. Az 1930-as évek végén római katolikus és református népiskolával, általános továbbképző iskolával rendelkezett. A 20. században nagyobb birtokosa Fáy Barna (főszolgabíró) és Pongrácz Ernő volt. 1950-ben önálló tanácsú község, 1970 és 1990 között Bódvaszilas társközsége. Komjáti ma körjegyzőségi székhely, 335 lakossági számmal.
KOMJÁTI KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával; a pajzs mezejében jobbra forduló, búzaszálakat tartó, páncélos, ezüst férfikar lebeg. A pajzson zárt katonai sisak, háromlombú arany koronával, amelyre szablyát markoló, páncélos, arany férfikar támaszkodik. A foszlányok színe mindkét oldalon vörös és arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg KOMJÁTI felirattal.( A címer a település régi község voltára utal, míg egyes elemei az innét nevezett Komjáthy családra emlékeztetnek. A régi községi jelképek közül a búzaszálak idézik az önkormányzat előzményeit, míg a hullámpólya a Bódva folyóra és ezáltal a természeti környezet értékeire utal.)